11. forduló: Bugac - Lakitelek (
2007.11.08. 18:49
A tizenegyedik fordulóban Bugacra látogatott a lakiteleki csapat. Erre a mérkőzésre tavaly az előző bajnokságban a tizedik fordulóban került sor Lakiteleken, és a hazai csapat 4:1 arányban győzött, az idén tavasszal pedig 3:2 lett az eredmény. Bugacon is rendre esélyesként léphetnek pályára a lakiteleki játékosok, a szerencsével azonban eddig többnyire hadilábon álltak. A legutóbbi vendégszereplésen büntetőt hibázva, majd az utolsó percekben a kapu szájából fölé fejelve nem sikerült pontot, pontokat rabolni. Nem szabad persze elfelejteni, hogy Bugacon nagyon sokan és sokat áldoznak a labdarúgó csapatra, az idén is több igazolásuk volt, egyébként pedig mint ismeretes, két éve bajnokságot is nyert a bugaci gárda.
A lakiteleki együttes számára ez a mérkőzés is jól kezdődött. Hosszú ideig jelentős fölényben játszott a csapat. Sorra alakultak a gólhelyzetek. A jobb oldalon Kalics József támogatásával Magyar Péter, a balon elsősorban Tóth Gábor volt lendületes és ennek köszönhetően formásak, ígéretesek voltak a támadások. A két előretolt csatár is jól megjátszható volt, többször került helyzetbe. Lángos Lászlót egy alkalommal a büntető területen belül csak szabálytalanul tudták megállítani, a játékvezető sípja azonban néma maradt. Előtte két duplázása is a védőkben akadt el. Ha kellett, Fórizs Istvánnal együtt nagyon jól mozogtak ki a szélekre is. Meg is szerezte a csapat a vezetést. Fórizs István a jobb szélre kisodródva egy csel után kapura fordult és nagyszerűen kilőtte a hosszú felső sarkot. Remekbe szabott találat volt! Támadásban maradt a csapat, a hazai védők olykor csak kétségbeesetten tudtak menteni. És Kalics József révén született még egy újabb szabályos gól is, ezt azonban teljesen érthetetlenül les címén nem adta meg a mindvégig rendkívül egyoldalúan működő játékvezető.
A hazaiak többnyire hosszú előreadásokkal próbálkoztak. Gyors és rutinos támadóik azonban nem okoztak a hátul Balla László vezérletével igyekvő lakiteleki védelem számára megoldhatatlan feladatokat. A hosszú ívelések vagy visszamentek a mezőnybe, vagy a vendég kapus zsákmányai lettek. Mindezek ellenére a hazaiaknak mégis sikerült egyenlíteniük. Egy jobboldali belőtt labdát a „legrutinosabb” támadó keze segítségével megszelídítette, majd nyolc méterről védhetetlenül a kapuba vágta. Utóbb a kezezést maga a játékos is elismerte, hisz annyira nyilvánvaló is volt; a játékvezető azonban középre mutatott. Nagyon igazságtalan döntés volt.
A félidő 1:1-es eredménye a helyzetek alapján a hazaiak számára volt hízelgő. A második játékrészben a tömörülő hazai védelmet továbbra is jól ostromolta a vendégcsapat. Sorra alakultak a helyzetek. A legnagyobbak Kalics József előtt, amikor kapuval szemben tisztán tizenhat méterről nagy igyekezetében a labda fölé lőtt, majd amikor tizenkét-tizenhárom méterről a kapu előtt tömörülő védőkbe bombázott. Végül mégis a hazaiak szereztek gólt. Igaz, nem akcióból, hanem egy számukra „szerencsésen” megítélt büntetőből. A szabálytalanságot senki nem vitatta. Az viszont már nagyon is kérdéses volt, hogy vonalon kívül vagy belül történt a dolog. A büntetőt némi szerencsével a sértett értékesítette, ezzel 2:1-re módosult a mérkőzés állása.
A lakiteleki csapat nem adta fel. Tovább vezette támadásait. A hazai védelem mindent bevetett. Elsősorban Fórizs Istvánnal szemben volt kíméletlen. Néhány perccel a mérkőzés vége előtt mintegy tizennégy méterre a kaputól lefordulni igyekezett, amikor két oldalról két védő egyszerre terítette le. A nyilvánvaló büntető azonban ezúttal is elmaradt. Nem csoda, ha az esetnél a máskor egyébként mindenkit visszafogni igyekvő, megfontolt Ézsiás Gábor is megnyilatkozott. Ezt tette természetesen néhány lakiteleki szurkoló is, bár a helyzeten ez semmit nem változtatott. Minden estre nagyon felháborító ítélet volt. Elgondolkodtató, hogy a szövetség kiskunfélegyházi játékvezetőket küldött, miközben köztudott, hogy játékos edzőjükkel együtt öt félegyházi szerepelt a hazai csapatban.
A lakiteleki csapat az utóbbi időszak legjobb játékával rukkolt elő. Nem rajta múlt, hogy vesztesen hagyta el a játékteret. Ézsiás Gábor cserékkel is próbálkozott, a becserélt játékosok közül azonban csak Molnár Arnold jelentett erősítést, egyedül ő tudta felvenni a játék ritmusát.
Az ifjúságiak mérkőzésén nem született gól. A lakiteleki fiatalok jól játszottak, a góllövés azonban nem sikerült. Nem voltak Fortuna kegyeltjei. Amennyiben a mezőny egyik leggólerősebb támadója Polyák Sándor nem hiányzik, bizonyos, hogy gólokkal kerekedtek volna ellenfelük fölé.
Terjéki Ferenc
|