A lakiteleki támadások csak az első félidő derekán hozták meg a várt eredményt. Érdekes körülmények között esett a vezető gól. Ígéretes helyzetben, mintegy tizennyolc méterről Fórizs István szánta lövésre magát. Olyan rosszul találta el, hogy a teljes vendég védelem azt várta, hogy a labda békésen elhagyja a játékteret. Szerencsére Magyar Péter még időben eszmélt, lecsapott a labdára és élesen a kapuba vágta. A vendégek dermedten nézték végig a történteket. Nyilván arra számítottak, hogy mint előtte számtalan, a rosszul sikerült első lövést követően ez a helyzet is kimarad.

Sajnos a válasz nem sokáig váratott magára. Egy nagyon komoly védekezési, helyezkedési hibát követően szinte a félpályáról meglépett egy vendégtámadó és a kimozduló kapus mellett biztosan értékesítette a mindaddig egyetlen komoly helyzetüket.

Alig néhány perc telt el, és szerencsésen megszületett a hazai csapat újabb gólja. Fazekas Zoltán lágy ívelése nagy meglepetésre, és természetesen a hazai csapat és szurkolóinak nagy örömére behullott a vendégek kapusa fölött.

A félidő további részében még voltak hazai helyzetek, de a sikeres befejezés rendre elmaradt.

A második félidő nagy izgalomban telt. A hazai támadások jobbról és balról is egyre veszélyesebbek voltak. A beadott, vagy belőtt labdák azonban vagy a két komoly bravúrt is bemutató kapus zsákmányává váltak, vagy a védőknek sikerült menteni. Óriási tűzijáték is kerekedett egyszer a vendégek kapuja előtt. Fórizs István egy jobboldali beadást nagyszerűen lőtt laposan kapura, a labda azonban a rövid oldali kapufáról visszakerült a mezőnybe. Három lövés és mentés követte egymást, így ami egyébként megérdemelt lett volna, harmadik gól elmaradt.

Mint utóbb kiderült, az első félidő közepén eldőlt a mérkőzés. Ehhez azonban egy elég nehéz második félidőt kellett átvészelni. A hazaiak elsősorban a gyenge helyzetkihasználással, illetve egy-egy védekezésnél eladott, elcselezett labdával nehezítették meg saját helyzetüket, tetté izgalmassá az összecsapást. Mindezek mellett nem lehetett lebecsülni a vendégek próbálkozásait sem. Mint az elért góljuknál tették, többször próbálták a hazai védelem mögé játszani a labdát, illetve a szomszédvárról származó, de ma már kecskeméti illetőségű, azaz „földijüknek” számító játékvezető segítségével szabadrúgásokból is gyakran építkezhettek, veszélyeztethettek.

Az ifjúsági csapatok küzdelméből is a lakiteleki csapat került ki győztesen. Az első félidőben ők is rengeteg helyzetet hagytak ki. Az 1:1-es félidő után azonban sikeresebbek voltak és Polyák Sándor, Babita Krisztián, valamint Szabó Ádám góljával, egy öngóllal megtoldva 4:1-re alakították a végeredményt. Öngóljuk egyébként Subicz Norbert igyekezetének köszönhető, aki a jobboldalról élesen vágta kapu közelébe a labdát, amit a menteni akaró védő saját kapujába juttatott.

Az első idegenbeli mérkőzése után az első hazai mérkőzésüket is megnyerték a lakiteleki csapatok. Ez utóbbinak már a hazai nézők is örülhettek, így talán a soron következő kiskunfélegyházi mérkőzésre remélhetően többen is elkísérik a csapatot.

Terjéki Ferenc