A lakiteleki csapat a következő összeállításban lépett pályára: Körtvélyesi Ödön-Tóth Sándor,Juhász József, Kalics József(Verebélyi Gábor)-Magyar Péter(Molnár Arnold) Mata József, Oláh Dániel(Tánczos Tamás) )- Fórizs István- Lángos László(Budai János), Kovács Péter.

 
A játék kezdetétől látszott mindkét csapat igyekezete, ám átütő erejüket inkább a hazaiaknak sikerült bizonyítani. A lakiteleki védelem jól állta a sarat, így az első félidőben mindössze egy ajándék büntető után tudtak vezetést szerezni a hazaiak. Magyar Péter futott vissza a Lakitelekről éppen odaigazolt Rózsa Ferencet szorongatva. Mint ismeretes, a támadó középpályás nagyon jó érzékkel tud földre kerülni. Megtette ezúttal is, méghozzá a tizenhatoson belül anélkül, hogy a lakiteleki játékos okot adott volna az esésre. A fiatal játékvezető nagy meglepetésre a tizenegyes pontra mutatott. A büntetőt jól meghelyezve értékesítették a hazaiak.

A lakiteleki csapat nagyszerű védekezése megakadályozta, hogy az első játékrészben további gól szülessen, bár egy baloldalon már félpályán túl eladott labdából gyors támadást követően egy az egyben vihette a labdát az egyik hazai támadó, szerencsére a kapujából jól kimozduló lakiteleki hálóőr jól zárta a szöget, így a lövés csak a kapufát találta el.

A vendégtámadások elsősorban Magyar Péternek és Lángos Lászlónak köszönhetően, a jobboldalon voltak ígéretesek. Kapu előtti komoly veszélyt azonban végül ezek sem jelentettek. Volt néhány baloldalon és középen vezetett támadás is, de az utolsó passzok egyszer sem sikerültek, pedig a rutinos Fórizs István is a középpályások és a két ék között kapott helyet.

 
A második félidő valamivel változatosabb játékot hozott. Ezt jelzi talán az is, hogy a hazaiak egyre gyakrabban nyúltak szabálytalan eszközökhöz. A játékrész elején Kovács Péter tört be a hazai tizenhatoson. A védő a labdával mit sem törődve, csúnyán fellökte. Ekkor érte a vendégeket a második komoly meglepetés. Ezúttal az, hogy a sípszó, az egyenlítés lehetősége elmaradt. Igen jelentős játékvezetői tévedés volt –és nagyfokú következetlenség. A hazaiak mintha tudták volna, hogy nekik több mindent szabad, kézilabdázásba kezdtek. Két alkalommal a büntető területen belül kezeztek, ám a síp mindkétszer néma maradt. És ez még nem minden. Egy alkalommal, már egyáltalán nem test közelben, nyúlt ki labdáért az egyik hazai középpályás. A játékvezető a látványos, nyilvánvaló és szándékos kezezésért mindössze egy szabadrúgásra látott okot.

Ez időtájban megemlíthető még egy-egy Kovács Péter, Magyar Péter, Molnár Arnold vezette támadás, de sajnos a hazai kapu ekkor sem került igazán veszélybe. Volt Budai Jánosnak is egy kísérlete, egy lepattanót próbált egyből kapura tűzni, a lövés azonban magasan fölé szállt. Mata József mintegy húsz méteres szabadrúgása kecsegtetett góllal, a sorfal fölött meglőtt labda azonban középre tartott, így a hazai kapusnak sikerült a léc alól kitornáznia.

A végeredmény kialakulásában két baloldalon elkövetett védői hiba játszott közre. Az így elért két találattal alakult ki a 3:0-s végeredmény.

A mérkőzés előtt volt aki azt mondta, hogy a jelenlegi lakiteleki csapat jobb, mint az előző. Ezt az eredmény ellenére még ma is lehet állítani. Sok volt azonban a változás, az ezzel járó gondokat pedig a szakvezetőnek és a csapatnak együttesen is nehéz lett volna ilyen rövid idő alatt megoldani. Az új játékosok minden esetre jól mutatkoztak be. Azon túl, hogy szimpatikus sportemberek, jó játékosok is. A közvetlen védelemben a kapus Körtvélyesi Ödön nem tehetett a gólokról, ráadásul volt néhány komoly mentése is. Juhász József középső védőként nagyon rutinosan, biztosan, olykor egészen elegánsan oldja meg feladatát. A fiatal középpályás, Mata József nagyon sokat mozgott, kapura is veszélyes volt. A csapat szempontjából a helyzet egyik kulcsa az, hogy neki hogyan sikerül majd a lendületes Magyar Péter, Lángos László, Kovács Péter trióval, illetve a rutinos Fórizs Istvánnal az eredményes játék lehetőségeit megtalálnia. Ehhez persze nyilvánvaló, hogy komoly edzői segítségre is szüksége van, hiszen a bajnokság elindult, miközben ő alig két hete kezdett felelős középpályás poszton együtt dolgozni a csapattal. Kovács Péter lendületes, képzett, gyors ritmusváltásokra képes és gólveszélyes támadó. A hiányzó jó utolsó passzok miatt ezen a mérkőzésen éktársával együtt nagyon nehéz helyzetben volt.

Az ifjúságiak mérkőzésén Orgovány-Lakitelek 8:2

Az első félidőben a Deák Józseffel megerősödött lakiteleki fiatalok két alkalommal is vezettek. Ráadásul úgy, hogy közben rengeteg helyzetet ki is hagytak. A második félidőben kerekedett felül a hazai csapat, amely egyetlen „túlkoros” támadójukat leszámítva a vendégeknél gyengébb játékerőt képvisel. Az lenne a szerencsés, ha a gyenge szereplés okait maguk a fiatalok keresnék, és ismernék fel, ez ugyanis megsokszorozhatná a tehetséges fiatalokból álló együttes erejét.

Terjéki Ferenc