4. forduló: Nyárlőrinc – Lakitelek 2:3 (0:3)
2009.02.11. 18:08
Kívülállók számára talán meglepetésnek számít, hogy a lakiteleki együttes otthonában is két vállra tudta fektetni a nyárlőrincieket. Akik látták ezt az összecsapást, azoknak persze nem meglepő az eredmény. Különben a helyieknek már a korábbi hétközi kupamérkőzésen emlegették, hogy kedvenceik teljesítménye a közelgő bajnoki fordulókon kevés lehet. Igazuk lett. Egy szerencsétlenül irányított sorsolásnak köszönhetően előzetesen ugyanis már megmérkőzött a két csapat. Akkor egy nagyon tartalékos lakiteleki csapat ellen ugyancsak otthonukban, nehezen kiszenvedett 2:2 arányú döntetlenre futotta erejükből.
A döntetlent követő büntető párbajban is valamikor a 6-7 fordulóban dőlt el javukra a küzdelem, pedig kompletten álltak ki, és ráadásul nagy volt bennük a győzni akarás.
A bajnoki összecsapásra egy hibátlanul felkészített lakiteleki együttes érkezett, amely az első játékrészben szabályosan leiskolázta a hazaiakat. Minden csapatrészben felülmúlva ellenfelüket, az első játékrészben legalább tízszer veszélyeztették a hazaiak kapuját, akik örülhettek, hogy három góllal megúszták.
A lakiteleki csapat játékában az volt a legörvendetesebb, hogy ezúttal szinte hibátlanok voltak a passzok, a játék pedig lendületesen előre irányult. Ennek volt köszönhető, hogy az első játékrészben leginkább a vendégcsapat került helyzetbe. A hazaiaknak is volt három-négy komolyabb próbálkozása, de ezeknek útját állta a védelem, vagy elkerülte lövésük a kaput. A vendég fölényt igazolja, hogy a gólokon kívül Lángos Lászlónak, Kovács Péternek, Mata Józsefnek, Fórizs Istvánnak két-két komoly helyzete is volt, utóbbinak még egy veszélyes szabadrúgása is csak éppen, hogy elakadt a sorfalban; egy további helyzetet pedig lehet jegyezni még az utóbbi időben legjobb formáját mutató Magyar Péter neve mellett is. A leglátványosabb Mata József próbálkozása volt, megpattanó lövését csak nagy üggyel-bajjal tudta menteni a hazai kapus.
Az első félidő góljainak sorát Fórizs István nyitotta meg. A jobb oldalon meglendülő Lángos László a védők mögött keresztbe lőtt labdával nagyszerűen játszott elé. A csatártárs szenzációsan elfektette védőjét, földre küldte a kapust, majd laposan a hálóba helyezett. Fórizs Istvánnak a harmadik találatnál is érdemeket szerzett. A tizenhatos előtt vett át egy labdát, meglátva jobbra a társat Mata József elé tálalt, aki mintegy tizenöt méterről, laposan kapuba vágta a labdát. Közben persze Magyar Péternek is volt egy nagyon jókor elért találata. A hazai kapus a mezőnybe öklözött egy beadást. A támadó, az eléje került labdát ahogy azt kell, gondolkodás nélkül kapura küldte, és a lábak között akadálytalanul be is talált.
A második játékrészben kiegyenlítettebb volt a küzdelem. Ez törvényszerű is volt, hiszen az első félidőben a rekkenő hőség ellenére, a lakiteleki csapat szinte hihetetlen iramot diktált. Ráadásul a hazaiak az első félidő végén hármas cserét végrehajtva némileg fel is frissültek. Ennek ellenére többszörösen is a szerencséjüknek köszönhetik, hogy megúszták újabb gólok nélkül, hogy egy balszerencsés lakiteleki öngóllal sikerült szépíteniük, majd találniuk egy újabb gólt. Közben persze kihagytak egy jóindulattal megadható büntetőt. Egy kiugratásnál a lakiteleki kapus belevetődött a labda útjába, a támadó pedig ahogy kell elesett. A büntetőnél Körtvélyesi Ödön remekül megérezte a labda irányát és mentett.
A véletlen öngól, ahogyan várható volt, felhozta a hazaiakat. Ettől kezdve végig nagyon izgalmas volt a mérkőzés. Ezzel együtt is a legemlékezetesebb pillanat két perccel a játék befejezése előtt Mata József jó huszonöt méterről meglőtt zúgó kapufája volt. A hazai kapus teljesen verve volt a távoli lövésnél, de szerencséjére a kapufáról lepattanó labda a hátáról nem a kapuba, hanem fölé szállt.
Összességében megérdemelten nyert a lakiteleki csapat. Győzelme nagyobb arányú is lehetett volna; az első játékrészben szabályosan padlóra küldhette volna ellenfelét. Minden csapattag dicséretet érdemel. A második félidő különböző szakaszaiban csereként pályára lépők is megküzdöttek a győzelemért. Amennyiben a játékosoknak sikerül formájukat a következő mérkőzésekre is átmenteni, még sok örömet okozhatnak kitartó szurkolóiknak az őszi idényben.
A győzelmet kivívó csapat: Körtvélyesi Ödön – Tóth Sándor, Juhász József, Kalics József (Tánczos Tamás)- Magyar Péter (Verebélyi Gábor), Molnár Arnold, Mata József, Oláh Dániel –Lángos László (Budai János), Fórizs István (Fazekas Zoltán), Kovács Péter (Kertész Krisztián). Edző: Ézsiás Gábor, akinek csapata játéka, az elért eredmény igazi elégtételt jelenthetett.
Az ifjúságiak mérkőzésén Nyárlőrinc – Lakitelek 2:4
Gól nélküli első félidő után, a második félidő közepéig fordulatos, végig izgalmas mérkőzésen, elsősorban a csapat egységének, igyekezetének és persze Polyák Sándor három, valamint Szabó Ádám biztosan értékesített büntetőjének köszönhető góljával megérdemelten győzték le a listavezető hazaiakat. A győzelem értékét növeli, hogy a csapat egyik erősségét nélkülözni kényszerült, hiszen Győri Sándor az előző mérkőzésen a játékvezetővel szemben tanúsított tiszteletlen magatartásáért három mérkőzésre szóló eltiltást kapott. A dologhoz hozzátartozik, hogy a bajnokság kezdetén a szövetség felhívta az egyesületek figyelmét, hogy, az utánpótlás csapatokban szereplő fiatalok körében tapasztalható tiszteletlenséget súlyosan büntetik. Sajnálatos, hogy ennek a szigornak talán első kárvallottja lakiteleki játékos lett. Végezetül hozzá lehet tenni az eddigiekhez: a sikerhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben kevesebb edzésen részt vevő, de így is óriási munkabírású Subitz Norbert ezúttal a csapat rendelkezésére állt.
Összességében elmondható, hogy a lakiteleki csapatok remekül zárták a hétvégét, a nyárlőrinci „katlanból” hat pontot sikerült haza hozniuk.
Terjéki Ferenc
|