Így került a látókörbe a megszűnt hetényegyházi egyesület felnőtt mérkőzéseken már több éves rutinnal rendelkező kapusa Szentesi Zoltán. A „villámmal” igazolt, a csapattal egyet edző kapussal történő kiállás rendkívül izgalmas helyzetet teremtett; amit aztán maga a csapat oldotta meg.

Ahogyan többnyire szokott, ha jó csapatok mérkőznek, eleinte tapogatták egymást a felek. Az már az elején látszott, hogy a rengeteg rutinos játékossal felálló vendégek igyekeztek a saját stílusukban játszani. Hogy az kevés lesz, mindjárt az elején Lángos László igyekezett tudatosítani. Még tíz perc sem telt el, amikor Oláh Dániel remek labdájával meglépett, és mintegy tíz méterről a kapus lába mellett, nagy erővel, laposan a hálóba talált. Nagyszerű kezdés. És ami a játékot illeti ilyen maradt a folytatás. A csúcsformában játszó fiatal támadó előtt adódott a második lehetőség is. Jól ment el, ugyanabból a szögből, kissé távolabbról jól lőtte meg a labdát; az azonban centiméterekkel a hosszú kapufa tövénél hagyta el a játékteret. Ezt követően két Mata József lövés okozott gondot a vendégek kapusának. Mindkettőt csak öklözni tudta. Az egyiket éppen Oláh Dániel elé, aki egy igazítás után hatalmas kapufát lőtt. A jobb oldalon Lángos László mellett Magyar Péter, a balon Oláh Dániel és Kovács Péter vezették egymás után a hazai támadásokat. Ám a labdák nem találtak belül társat, illetve a lövések nem igazán sikerültek. Az első félidőben akár négy góllal is vezethetett volna csapatunk, ezzel szemben meg kellett elégedni az egyetlen találattal.

A második játékrészt a vendégek nagyobb elszántsággal kezdték, felülkerekedniük azonban így sem sikerült. Aztán Lángos László gondolhatta, hogy ismét meg kellene törni a vendégek igyekezetét. Nagyszerűen ment el a jobboldalon, Magyar Péterhez játszott vissza, aki sarokkal-belsővel Fórizs István elé játszott. A rutinos csatár higgadtan, mintegy tizenhat méterről laposan a kapuba belsőzött. Megnyugtatóbb előny, de még nem biztos, hogy elég, gondoltuk többen is. Lángos László is így vélekedhetett, mert ismét elviharzott a jobboldalon. Egy hirtelen mozdulatnál azonban cserbenhagyta a bokája, nem tudta folytatni a játékot. Amíg pályán volt, kiemelkedő támadó játékot nyújtott. Verebélyi Gábor állt be helyére, aki gondoskodott arról, hogy megnyugtató legyen a folytatás. Az első labdaérintései egyikéből máris gólt szerezett. Magyar Péter húzott el a jobb oldalon, középre játszott, az előbb beállt játékostárs nagyszerűen helyezkedett, belsővel a kapuba talált. Ez már kezdett felszabadítóan hatni a csapatra, amit a találatot követő gólöröm is bizonyít.

A csatár persze ezúttal sem érte be ennyivel. Egy labdával középen kilépett, előbb ugyan a kapusba lőtt, a lepattanót azonban egy igazítás után, a menteni igyekvő védő előtt a kapuba juttatta.

 Mintegy huszonöt perc még hátra volt, de már érezni lehetett, hogy ez már nem elég a vendégeknek az esetleges egyenlítéshez. Egy baloldali támadásuk végül gólt eredményezett, ám ez már csak a komoly vereségen történő szépítést jelenthette. Egy baloldali támadásnál középen üresen maradt egy támadójuk, aki a belőtt labdát védhetetlenül a kapuba helyezte.

Egy minden csapatrészben jobb, jól felkészített lakiteleki együttes ilyen arányban is megérdemelten fektette két vállra a listavezetőt, amely kezdettől fogva nem találta ellenszerét a hazaiak játékának. Ha örülhet közönség, akkor ennek a játéknak, ennek az eredménynek igazán örülhetett. Nagyszerű szórakoztatást kínált szurkolóinak a csapat. Minden tagjának és edzőjének Ézsiás Gábornak, csak gratulálni lehet. A mérkőzésen Ézsiás Bálintnak, a Termofarm Kft cégvezetőjének köszönhetően ismét új, nemzetközi szintű meccslabdát avattak a hazaiak. Többen gondoljuk úgy, hogy a remek játékszer, és a lassan kabalává váló R.O.D. Sportbolttól kapott szerelés ezúttal is szerencsét hozott.

A rend kedvéért azért meg kell jegyezni, hogy két nagy helyzete volt a vendégeknek az első és második félidőben is. Az elsőben egy fölösleges szabálytalanságot követő szabadrúgásnál se a sorfalba se a labda elé nem állt senki. Az volt a szerencse, hogy a szabadrúgást végző játékos, aki nem kérte a kilenc métert, túlságosan is igyekezett, és a kapu mellé lőtt. Nagy szerencse volt! Ez volt a hazai védelem egyetlen komoly figyelmetlensége. Egyébként Tóth Sándor, Juhász József és Kalics József szinte remekeltek, a szűrőként előttük játszó Molnár Arnold pedig gyakran még túl is szárnyalta társait. Szentesi Zoltánnak mögöttük alig akadt dolga. Kétszer azért a léc alá tartó labdát tolt fölé, egyszer pedig jól mozdult ki kapujából.

Az ifjúságiak mérkőzésén Lakitelek – Kiskunfélegyháza 11:2

A lakiteleki fiatalok szinte lelépték az eddig középmezőnyben helyet foglaló ellenfelüket. A három hetes eltiltását letöltött Győri Sándor három góllal tért vissza, de ugyanilyen eredményes volt Polyák Sándor és Barcsa József is. Rajtuk kívül még Gödény Gábor járult két találattal a győzelemhez.