Némileg meglepő volt, hogy a hazaiak nem álltak be védekezni. Minden eszközzel igyekeztek ugyan útját állni a vendég rohamoknak, ezzel együtt megpróbáltak kapura is veszélyesen játszani. A már említett okok miatt nagyon hosszú ideig úgy látszott, hogy az ő taktikájuk határozza meg a mérkőzést, hiába jellemezte nyomasztó lakiteleki fölény az első játékrészt. A jobb oldalon Magyar Péter, a balon Kovács Péter, Oláh Dániel és Mata József járt el, az utolsó passzok illetve a lövések azonban nem sikerültek. Ha középen Fórizs István kapott labdát, biztos, hogy vele szemben szoros őrzője szabálytalankodott. Ez megtörtént már a mérkőzés elején is mintegy hét méterre a kaputól, a játékvezető azonban úgy vélhette, korán van ahhoz, hogy büntetőt ítéljen.

Az első félidőben Kovács Péter támadta legagresszívebben a hazai kaput. Ő érte el a félidő egyetlen találatát is, amit a játékvezető érthetetlenül les címén nem érvényesített, majd ugyanilyen okból nagyon is vitathatóan megakasztott egy általa vezetett ígéretes támadást.

A játékrész legnagyobb helyzetét Fórizs István hagyta ki. A baloldalról kapott labdát, amit a túloldali ötös sarka közelében kapussal szemben a rövid sarok mellé lőtt. Volt néhány szabadrúgási lehetőség is, de bárki végezte el, nem tudta veszélyeztetni a kaput. Ilyen körülmények között talán nem is meglepő, hogy a félidő egyetlen komoly kapusbravúrját Körtvélyesi Ödönnek kellett bemutatnia. Egy jobboldali beadást tisztán fejelhetett meg egy támadó, ám a vendégkapus jó reflexszel és gyors vetődéssel kiütötte a már-már gólba tartó labdát. A hazai kapus sajnos sokáig nem volt hasonló próbatételnek kitéve.

 
A második félidőben még nyomasztóbb volt a lakiteleki fölény. Ezt legmeggyőzőbben Magyar Péter zúgó kapufája jelezte. Centiken múlott, hogy a kapufáról nagy erővel levágódó labda a gólvonalon kívül fogott talajt. Ebben a játékrészben a szünet után Oláh Dániel helyére beállt Verebélyi Gábor ellen elkövetett szabálytalanságok miatti szabadrúgások is komoly lehetőséget jelentettek. Egy kivétellel azonban továbbra sem jelentettek veszélyt a hazai kapura. Fórizs István egy kísérlete viszont szinte már gólt ígért. Mintegy tizenkilenc méterről nagyon jól helyezte a labdát a rövid fölső sarokra, ám gyengén lőtte meg, így a második félidőben többször is szerencsés hazai kapus odaért. Emellett két alkalommal középre tartó lapos lövést is sikerült lábbal mentenie. Már csak mintegy negyedóra volt hátra, amikor elhagyta szerencséje. Ezúttal nem jutott el hozzá a labda, mert a védőkről levágódva a hosszú oldalon Fórizs István elé került, aki az üres kapuba pofozta. (0:1) Ezt követően egy olyan tűzjáték is volt a hazai kapu előtt, amikor ismét a kapufa sietett segítségükre. Mivel nem ez volt az első eset, már a hazaiak edzője is nevette a helyzetet – örülve persze szerencséjüknek. És aztán jött a balszerencse is. Mata József lapos erős szögletét két védő is elvétette a nagy tömörülésben, a meglepett harmadik lábáról pedig a kapuba vágódott a labda. (0:2) A félidő legnagyobb helyzete viszont még ezután következett. Az időközben Budai Jánossal együtt beállt Gulyás Péter védőjének elcsúszása miatt szabadon vezethette a labdát kapura. Lövés helyett lentebb vitte az alapvonal felé, hogy onnan visszapasszol majd. A középre adás azonban pontatlanra sikerült.

A második játékrészben a hazaiak legnagyobb helyzete egy előre vágott labdából alakult ki. Kinyílt a középső védelem, a balról behúzódó Tánczos Tamás kétségbeesetten mentett, labdája nagy erővel zúgott el a felső sarok közelében.

 
A sikertelen kezdeti próbálkozások következtében a mérkőzés nagyobb részében nagyon izgalmas kilencven percet élhetett át a közönség, amelynek soraiban szép számmal voltak lakitelekiek is. Olyan is akadt közöttük, aki már-már könyörgőre fogva mondta a csapat egyik támadójának, hogy ugyan „rúgjál már egy gólt!” A hazaiak egy jó ideig örülhettek szerencséjüknek, illetve annak, hogy sikerült széttördelniük a mérkőzést; a vendégek viszont örülhettek a győzelemnek, sokáig nem felejtve, hogy milyen nehéz körülmények között született. Minden esetre ez az idegenbeli győzelem végül is egy szép sorozat újabb állomása. Tízből kilencedik mérkőzésén veretlen a csapat és egy kivételével mindig győztesen hagyta el a küzdőteret.

Az ifjúságiak mérkőzésén Ballószög – Lakitelek 2:10

A lakiteleki fiatalok ilyen arányban is megérdemelten győzték le szerényebb képességű, de lelkes és igen sportszerű ellenfelüket.

Terjéki Ferenc