|
30. forduló: Lakitelek – Tabdi 3:0 (2:0)
2009.07.21. 15:59
A körülmények úgy hozták, hogy a mindvégig éremesélyes, sokáig biztosan a második helyen álló lakiteleki csapat csak győzelme esetén tarthatta meg a tabellán elfoglalt harmadik helyét. Ráadásul az utolsó összecsapáson olyan ellenfelet kellett legyőznie, amelyiknek egy jó meneteléssel jellemezhető tavaszi szezon befejezése előtt már semmi veszteni valója nem volt, ötödik helyezése nem forgott veszélyben. A kényszerűen a jól fejelő Tóth Sándor nélkül felálló hazai együttes játékban fordultak ugyan elő hibák. Ezek következtében végül többször komoly helyzetbe kerültek a vendégek, összességében mégis azt lehet mondani, hogy hosszú idő után most látszott először, hogy a csapat minden részében igazán elszántan vetette a küzdelembe magát. Mi tagadás, időnként fel is forrósodott a hangulat; amire egyébként a vendégek nyilván számíthattak. A mérkőzést végig izgulta az első félidei kezdőrúgást elvégző Lezsák Sándor országgyűlési alelnök, és elődje Anka Balázs társaságában Varga Sándor településünk polgármestere is.
A játék elején biztató előjelekkel szolgált, hogy a termetes védők mellett elsősorban Kovács Péter futógyorsasága jól érvényesült. Mint utóbb kiderült, a támadó igyekezetének komoly szerep jutott a végeredmény kialakításában is. Minden helyzetből lőtt, vagy beadott. Éppen egy beadásánál történtek igazolták először a csapat igyekezetét. Nem adva fel a lehetőséget Fórizs István felment fejelni, megzavarta a vendégek kapusát, aki csak röviden, kiütni tudta a labdát. Aczél Péter eszmélt leghamarabb és mintegy tizenkét méterről laposan, nagy erővel a kapuba talált.(1:0) A második gólnál ismét főszerepet játszott az akarat, az elszántság. Fórizs István egy kissé erős és mögé is tett átadást jól hátra nyújtózva megszelídített, átforgatta a rövid oldalra és laposan, nagy erővel egyből a kapuba vágta a labdát. (2:0) Ebben a játékrészben a vendég együttes inkább csak helyzetecskékig jutott, sokat keménykedett, reklamált, helyenként még a színészkedéstől sem riadt vissza.
A második félidő is úgy indult, mint az előző. Ezúttal Koncz János személyében volt egy kezdőrúgást végző, aki az egyesület korábbi elnökeként, mindenkor a bajnokság vége felé eső születésnapja alkalmából rendszeresen megvendégeli a lakiteleki csapatot.
Mindkét kezdőrúgás jó ómennek bizonyult. Ezúttal sem kellett sokat várni, hogy Kovács Péter lefutva a védőket közelről, ezúttal jobb összekötő helyéről, laposan nagy erővel a kapuba találjon. (3:0) A vendégek mintha csak ekkor kezdtek volna eszmélni. A játékrész folyamán háromszor is tiszta helyzetbe kerültek, de kétszer hajszállal mellé fejeltek, majd fölé lőttek. Voltak természetesen lakiteleki helyzetek is. Közülük egy esetben a kapuhoz közel Fórizs Istvánt terítették le, ám az egyébként jól működő játékvezető nem látott okot arra, hogy büntetőt ítéljen.
A hazai csapat edzője, Ézsiás Gábor a háromgólos vezetés tudatában folyamatosan cserélt, így minden mezőnyjátékos szóhoz jutott. Oláh Dániel esetében az ellenfél kíméletlen belemenése következtében volt szükség cserére; és majdnem így járt Fazekas Zoltán is, ő azonban végig tudta játszani a mérkőzést.
Sok tanulsággal járó összecsapás volt. Elsősorban azt igazolta, hogy a korábban sokszor hiányzó elszántság milyen erőt adhat egy csapatnak. A hazai együttes olyan küzdelemre késztette a döntően edzés nélkül, hétvégeken pályára lépő ellenfél játékosait, hogy közülük ketten is lerándultak, meghúzódtak. Ezzel együtt az is igaz, hogy szinte azonos tudású játékosok váltották a társakat.
Az elért eredmény azt jelentette, hogy a lakiteleki csapat, erősítve a település, a település sportsikereinek régi hagyományait és hírnevét, sikeresen megküzdött a harmadik helyért. Megközelítette azt a sikert, amelyet a kilencvenes évek derekán a bajnokság megnyerésével elért. Az eredmény tiszteletre méltó, nagyon kiegyensúlyozott és erős mezőnyben kellett megküzdeni a bronzéremért. Jellemző, hogy ha csak döntetlent sikerült volna az utolsó mérkőzésen elérni, pontazonosság és több rúgott gólja, jobb gólkülönbsége ellenére a lakiteleki csapattal szemben a nagy rivális pálmonostorai gárda szerezte volna meg a dobogós helyezést.
A csapat tavaszi keretében pályára lépők: Körtvélyesi Ödön, Tóth Sándor, Juhász József, Kalics József, Molnár Arnold, Fazekas Zoltán, Oláh Dániel, Mata József, Aczél Péter, Magyar Péter, Lángos László, Fórizs István, Kovács Péter, Verebélyi Gábor, Budai János, Tánczos Tamás, Gulyás Péter, Barcsa Gábor, Bujáki Péter, Bilus Zoltán.
Az egyesület ezt az alkalmat is felhasználva köszöni meg a támogatók segítségét, és a csapatok kitartó szurkolóinak érdeklődését, biztatását!
Az ifjúságiak mérkőzésén Lakitelek – Tabdi 3:3
A már biztos ezüstérmes utánpótlás csapat két öt sárgás eltiltás, sérülés és egyéb okok miatt éppen csak, hogy ki tudott teljes létszámmal állni. Alapvetően ez volt az oka, hogy szezonzáró összecsapását nem tudta győzelemmel zárni.
Terjéki Ferenc
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
