A Kossuth Kollégium – amelynek Kossuth Lajos, az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere a névadója – kutatási programja keretében azt vizsgálják, hogy a nagyvárosban, kisvárosban, nagyközségben, falvakban és a tanyákon hogyan gondolkodnak az emberek a közös európai fizetőeszközről, mit a tudnak a hitel- és bankkártyákról, illetve milyen mértékben használják azokat – mondta a parlament alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola kuratóriumának elnöke.

„A mostani nehéz helyzetben vergődő emberek véleményét is szeretnék megtudni a hallgatók, valamint a bankokkal kapcsolatos bizonytalanságaikról fogják kérdezni őket” – mondta Lezsák Sándor. Közlése szerint a hétfői konzultációt követően kedden, szerdán és csütörtökön mennek ki a hallgatók a „terepre”, járják a falvakat, városokat és a tanyás térségeket. A tudományos igényű anyag összeállításához a főiskolások és egyetemisták a társadalom minden rétegéből próbálnak választ kapni kérdéseikre.

 
Bartos Mónika a Ma Reggelben

 

Lezsák Sándor elmondta, hogy az anyagok feldolgozása után a hallgatók ősszel egy hétre visszatérnek a Lakiteleki Népfőiskolára, ismét kimennek a terepre, ahol bizonyos kérdéseket alaposabban felmérnek, mélyinterjúkat készítenek. A két vizsgálat eredményét a jövő év tavaszán konferencián ismertetik majd, s az Országgyűlés asztalára is leteszik javaslataikat, amelyet a törvényhozásban minden bizonnyal tudunk hasznosítani – emelte ki a parlament alelnöke.

A szakmai hátteret Botos Katalin, az Antall-kormány államtitkára, volt tárca nélküli miniszter, a Kossuth Kollégium szakmai vezetője, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének munkatársai biztosítják. A Kossuth Kollégium munkájában Szombathelytől Budapesten át Miskolcig nyolc egyetem és főiskola közgazdász, pénzügyi és szociológia szakos hallgatói vesznek részt.

mno.hu